Névadó ünnepség

Kedves Vendégeink!
Kedves Gyerekek és Kollégák!

Szeretettel köszöntöm Önöket óvodánkban, köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat. Számunkra nevezetes és kedves ez a mai alkalom, ma ünnepeljük először, hogy intézményünk felvette a nagy mesemondó nevét.
Reméljük, ez az emléknap hagyománnyá válik.
Óvodáink tanév végén hosszas tanakodás után a Vadvirág, Pitypang, Csicsergő és Meserét nevet választották.
Nagy fejtörést okozott azonban nekünk az, hogy kiről nevezzük el óvodáink közösségét.
Ki az a személy, akinek egész lénye, munkássága, ránk hagyott öröksége valamilyen nekünk tetsző, a lelkületünket, nevelési szemléletünket, morális értékrendünket tükrözi.
Bizonyára már nem árulok el titkot: Benedek Elek mellett döntöttünk.
Három generáció nőtt már fel izgalmas, humoros , de mindenképpen varázslatos meséin. Néha elgondolkodom, hogy a gyerekek, vagy mi, mesélő felnőttek élvezzük-e jobban ezeket a felejthetetlen történeteket.

Ennek a csodavilágnak a része az is, hogy nem sokkal ezután egy itt élő szobrászművész, Lelkes Márk felajánlotta a nagy mesemondó mellszobrát a biatorbágyi óvodák részére.
A mai napon ezzel az alkotással gazdagodva szeretnénk tisztelegni névadónk emléke előtt, hogy aztán Elek Apó születésének napján, szeptember 30-án ezt évről-évre megismételjük.

A mai ünnepségünkön népdalokat hallhatunk az óvónőktől (és egy tanító nénitől) Köllő Attila tanár úr vezetésével, s egy rövid, igen tanulságos mesét óvodásaink előadásában.
A népdalcsokor előtt hallgassák meg a gyerekek köszöntőjét. 

(Népdalok citerakísérettel: Köllő Attila, Juhász Adrienn, Pintér Istvánné, Rózsahegyi Erzsébet)


Kedves Vendégeink!

Ki is tehát Benedek Elek? (Benedek Elek életrajza röviden…)
Elek Apó meséit hallgatni is, mesélni is jó.
A mese elkísér egész életünkön át. Elkísérnek olyan népi figurák, mint: tündérek, koboldok, manók, szörnyek, óriások, beszélő állatok. De találkozhatunk szürke hétköznapjaink szereplőivel is, s bizony sokszor magunkra ismerhetünk a csetlő-botló, olykor-olykor gonoszkodó figurákban, s persze történnek velünk is mindenféle apró kis csodák.

De akármennyire is képzeletbeli a mese, a jó mese egy valaminek mindig megfelel: az igazságnak. A szereplők élesen elkülönülnek jókra és rosszakra, a végkifejletben mindig diadalt arat a jó, a rossz pedig elnyeri méltó büntetését.

A mese formája szerint lehet verses, vagy prózai, műfaja szerint tündérmese, tréfás mese, állatmese, csalimese, hazugmese.  Legyen ilyen vagy olyan, ha jó és igaz, akkor biztosan az is elmondható róla: a megfelelő korosztálynak segít a fejlődésben, éppen mert  érzelemmel teli, s mert megnyitja a képzelet határtalan világát  a gyerek nagy örömére.
A felnövekvő gyermeknek pedig éppen erre van szüksége.

Arra, hogy átlássa a nagyon egyszerű emberi kapcsolatokat, szimpatizáljon a hősökkel és felismerje a rosszakarókat.
A mesét hallgatva vagy olvasva átélheti a szereplőkkel történt veszélyt és örömöt, a féltést és a megszabadulást, megmászhatja a Csillaghegyet, átúszhatja az Óperenciás tengert is akár.
A bonyodalmakkal teli cselekmény során maga is a történet részévé válik, együtt nevet a manókkal és együtt sír az eltévedt mókusokkal, miközben tudja, hogy a mese végén minden jóra fordul, a bátor elnyeri méltó jutalmát, a gonosz pedig meglakol.

A mese tehát erkölcsi tanulságként is szolgál: csemetéink így tanulhatnak meg később kiállni gyengébb társaikért és így harcolhatják ki saját jogaikat is egy-egy konfliktus során. Egy életre szóló magatartásmintákat kapnak, melyek mögött ott lapul az örök igazság: a jó végül elnyeri jutalmát.
A mesék szórakoztatnak és nevelnek is egyben: az életről tanítanak és érzelmi kapaszkodót nyújtanak, ugyanakkor segítik az énkép alakulását is gyereknek, felnőttnek egyaránt.

Kívánom, hogy ez a tiszta, Elek Apó-féle mesevilág mutasson utat gyermekeinknek a világban való eligazodáshoz, és szivárogjon be minden felnőtt lelkébe is. Hogy lássuk meg újra a szépet és jót magunk körül, s a saját, valós életünkben is engedjük a jót győzedelmeskedni.

Most pedig megkérem Lelkes Márk művész urat, hogy leplezze le Benedek Elek mellszobrát.

Köszönjük szépen. A napokban végső helyére kerül a szobor, a folyosón egy tágasabb, nyitottabb térben kap majd helyet
Következik Benedek Elek: A selyp lányok c. meséje, előadják a Fő u. Mackó csoport óvodásai.

Egy közös dallal köszönjük meg ezt a szép napot Lelkes Márk művész úrnak, Válintné Petrik Ágnes óvónőnek, Köllő Attila tanár úrnak és tanítványainak, Anikó néninek, Kati néninek, s mindenkinek, aki munkájával, vagy jelenlétével szebbé tette ezt a napot és lélekben velünk ünnepel.
(Gyerekek, felnőttek közösen: Jöttem karikán, kicsi taligán…)
Ünnepségünk végén szeretettel látunk mindenkit egy kis beszélgetésre.

A gyerekeknek táncházzal zárul a mai nap, Önöknek pedig egy kis ajándékkal szeretnénk kedveskedni, mégpedig az ablakban ülő hagymababákkal. Mielőtt hazamennének, még kukkantsanak be a táncházba! Megéri: táncolni és énekelni is lehet, de igazi élmény az is, hogy a gyerekeink a mesék mellett a magyar népzenét is nagyon szeretik.